A kedvezményezett megnevezése: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (konzorciumvezető) 

A projekt címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése

A projekt azonosító száma: EFOP-3.8.2-16-2016-00001

A szerződött támogatás összege: 11 748 644 499 Ft

A támogatás mértéke: 100%

A projekt befejezési dátuma: 2023. június 30.

A kedvezményezett megnevezése: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (konzorciumvezető) 

A projekt címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése

A projekt azonosító száma: VEKOP-7.5.1-16-2016-00001

A szerződött támogatás összege: 2 333 000 000 Ft

A támogatás mértéke: 100%

A projekt befejezési dátuma: 2023. szeptember 30.

A „Szociális humán erőforrás fejlesztése” című kiemelt projektek rövid bemutatása

Az EFOP-3.8.2-16-2016-00001 – VEKOP-7.5.1-16-2016-00001 azonosító számú, „Szociális humán erőforrás fejlesztése” című kiemelt projekt (továbbiakban: Projektek) fő feladata az ágazat szociális és gyermekvédelmi továbbképzési rendszer fejlesztése, modernizálása és ezáltal a személyes gondoskodást végző szakemberek támogatása.

A projekt a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet fenntartásában, 2016. október elseje és az EFOP esetében 2023. június 30., még a VEKOP esetében 2023. szeptember 30. között valósult meg.

A kiemelt projekt célja, hogy járuljon hozzá a mindenki számára elérhető minőségi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások megteremtéséhez. 

A kiemelt Projektek keretében kerül kialakításra az új továbbképzési rendszer, mely rendszerszintű változásokat jelent. A jelenlegi rendszer már nem képes az ellátásokban dolgozók részére hatékonyan megfelelő tudást közvetíteni, ezért strukturális és tartalmi módosítások váltak szükségessé. Kiemelt szempont, hogy az átalakítást követően mind az egyéni (munkavállalói), mind a szolgáltatói (munkaadói) oldalról átlátható rendszer jöjjön létre, amely az ágazatot érintő életpálya modell kiindulópontját is megteremti.

A képzési/továbbképzési programok modernizációjának célja, a szociális területet érintő változásokra reagáló, innovatív, fenntartható rendszer kialakítása és biztosítása. További cél, a szociális és kapcsolódó szakmák közötti együttműködés és hatékony kooperáció, párbeszéd elősegítése, illetve a személyes gondoskodást végző szakemberek megtartása, a szakterületen dolgozók számának növelése, az alábbi részcélok megvalósításával:

A szociális szakemberek számára mentálhigiénés támogatás biztosítása. A szakemberek megbecsülését, a bérrendezést támogató életpálya modell programok koncepció kidolgozása. Az ágazatban dolgozók minőségi munkavégzését szolgáló képzési/továbbképzési programok fejlesztése, valamint képzések és továbbképzések megvalósítása, szervezése. A tanulási út tervezhetősége által, egységes és átjárható rendszer biztosításával támogatjuk, hogy a szakemberek a feladatellátáshoz és a tervezéshez szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal valamint készségekkel rendelkezzenek. 

A Projektek keretében lehetősége nyílik a szakembereknek a feladatellátáshoz és az igényeikhez igazodó új képzéseken illetve továbbképzéseken való részvételre. További feladat az ágazati vezetőképzés kidolgozása és megvalósítása, melynek célja, hogy minél több jelenlegi és leendő vezető részt tudjon venni a kifejezetten vezetőknek szóló képzéseken.

A program kiterjed a szociális ágazat hatékony informatikai támogatásának fejlesztésére is.

A Projektek közvetlen célcsoportja:

·         A 9/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Rendelet) által meghatározott, személyes gondoskodást végző, továbbképzési kötelezettséggel rendelkező személyek.

·         Nevelőszülők és leendő nevelőszülők, a nevelőszülői ellátás más szereplői.

·         Gyermekvédelmi gyámok.

·         Nevelőszülői tanácsadók.

·         Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, javítóintézetek vezetői, vezető beosztású munkatársai.

·         Személyes gondoskodást végző, továbbképzési kötelezettséggel nem rendelkező személyek.

A Projektek közvetett célcsoportja:

A szociális, gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekvédelmi ellátást igénybe vevők, javítóintézeti növendékek.

A Projektek hatásterülete:

A Projektek Magyarország hat kevésbé fejlett, és a Közép-Magyarországi régiójában valósulnak meg, lehetőség szerint a helyi adottságok és igények figyelembevételével.

Projektmegvalósítás:

A Projektek megvalósítása a projektmenedzsment irányításával, három fő területre osztható: szakmafejlesztési, képzésszervezési, valamint a háttértámogatást nyújtó informatikai terület.

A munkafolyamatok az alábbi szervezeti egységek között oszlanak meg:

·         szakmai feladatokat megvalósító szervezeti egységek – Stratégiai és Képzésfejlesztési Alprogram,

·         képzésszervezési tevékenységeket végző szervezeti egység – Képzésszervezési Alprogram.

·         informatikai háttértámogató tevékenységeket végző szervezeti egység – Informatikai Alprojekt

Az egyes szervezeti egységek feladatai, tevékenységei a következők:

A Stratégiai Alprogram stratégiaalkotási és elemzési feladatokat lát el, a Projektek koncepcióalkotási folyamatait fogja össze. Elsődleges célja a döntéselőkészítési, szakmapolitikai és jogszabálytervezési folyamatok támogatása.

A Stratégiai Alprogram tevékenységeit a Kutatás-fejlesztési alprojekt támogatja, kutatási és elemzési feladatokat lát el. A Stratégiai Alprogram tevékenységeihez kapcsolódó hatás-, hatékonyságvizsgálatokat, valamint igényfelméréseket és kutatásokat valósít meg. 

Az igényfelméréseknek az az elsődleges célja, hogy a kiemelt projekt a valós területi igényekre reagáljon.

Az Alprogramnak két nagy fejlesztési feladata van, az Életpályamodell kidolgozása, életpályához kapcsolódó rendszer kialakítása, hatásvizsgálatok koordinálása, illetve az új továbbképzési rendszer kialakítása, továbbképzések fejlesztése és a továbbképzési rendszer modernizálása, kutatások és igényfelmérések lefolytatása.

További feladata az új és hiányzó képzési/továbbképzési programok kialakítása: a képzési struktúrából hiányzó képzési tartalmak, modulok feltérképezése és meghatározása.

Az alprogram keretein belül készülnek el a szociális humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó koncepcionális, stratégiai dokumentumok.

Megvalósult tevékenységek:

Az Alprogram kidolgozta az új továbbképzési rendszer bevezetését elősegítő koncepciót az első mérföldkő teljesítéséhez.

A Képzésfejlesztési Alprogram az új továbbképzési struktúrához kapcsolódóan az igényfelmérések során meghatározott, új és hiányzó képzési tartalmakat fejleszti ki továbbképzések formájában. A projekt keretében az alábbi továbbképzési programok fejlesztésére kerül sor: szakmai tanfolyam, szakmai műhely, szakmai tanácskozás, szakmai e-learning és blended learning. Megjelenik az online oktatási forma bevezetése a szociális ágazatban, ami számos kihívással jár. Bővül a továbbképzések típusa, meghatározásra kerülnek új szakmai tartalmak.

A Képzésfejlesztési Alprogram feladata továbbá egyedi képzési kategóriában a meglévő képzési tartalmak felülvizsgálata és szükség szerinti modernizálása - OKJ-s képzések kapcsán a szociális szakképzési rendszer felülvizsgálata, illetve a 81/2004. (IX.18.) ESzCsM rendelet szerint meghatározott képzések felülvizsgálata, szükség szerinti korszerűsítése, gyakorlati szempontú kiegészítése, új képzések kidolgozása és a különleges, speciális nevelőszülői feladatokra felkészítő képzések, és a gyermekvédelmi gyámok részére képzések fejlesztése.

További feladat a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiában (1488/2016. (IX. 2.) Kormányhatározat) megfogalmazott „tájékoztatás, képzés - továbbképzés megteremtése”. A konstrukcióban megvalósuló képzés eredményeként, elsődlegesen az állami gyermekvédelem rendszerében dolgozó szakemberek számára térítésmentes, biztonságos, tudatos és értékteremtő internethasználat megteremtésére irányuló képzés megvalósulása, médiaműveltség tárgykörben tudás és ismeretszerzés biztosítása.

A Projektek megvalósítása során további képzési programok kidolgozására és minősítésére kerül sor.

A továbbképzési tartalmak kialakítása a szaktárcák és a terület aktív bevonásával történik.

Az Alprogram további feladata a vezetőképzési rendszer felállításának, működtetésének támogatása. A Stratégiai és Képzésfejlesztési Alprogram szoros együttműködésben végzi a megvalósítással összefüggő szakmai feladatok ellátását.

Az új továbbképzési struktúra három nagy rendszertani elemből tevődik össze, ennek megfelelően mindenki számára kötelező, munkakörhöz kötött kötelező és választható továbbképzési kategóriában kerültek programok fejlesztésre a Rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A legfontosabb célkitűzések, hogy az új szakmai ismeretek mindenkihez eljussanak, az alapképzésben elhangzott ismeretek frissüljenek, a továbbképzésre kötelezettek ismeretei bővüljenek, minőségi, naprakész, innovatív eljárásokkal tisztában legyenek, és megfelelő eszköztárral rendelkezzenek a hatékony, minőségi szolgáltatásnyújtás terén. A területi szakmai igényfelmérés eredményeképpen változik a továbbképzések vonatkozásában az elméleti és gyakorlati óraszámok aránya. A jövőben sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a gyakorlati tudások, módszerek, eszközök hatékony átadására. Megjelenik két kötelező (minden szakdolgozó tekintetében kötelező és a munkakörhöz rendelt) továbbképzési kategória, mint új elem, melynek szándékolt célja a megjelenő újdonságok, naprakész információk, illetve a munkakör specifikus tudás átadása. A szabadon választható továbbképzési kategória továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a továbbképzésre kötelezett szakmai érdeklődése alapján a tudatos karrierépítést támogatva választhasson a továbbképzések közül. 

A Képzésfejlesztési Alprogram tevékenységét a Továbbképzésfejlesztési Alprojekt, Egyedi Képzésfejlesztési Alprojekt, E-learning Fejlesztési Alprojekt és a Tartalomfejlesztési Alprojekt támogatja.

Megvalósult tevékenységek:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) főosztályokkal (Szociális és Társadalmi

Felzárkózási Stratégiai Főosztály, Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály) történt egyeztetés eredményeként a projekt az alábbi képzéseket, oktatási programokat fejlesztette ki: 

1.         Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem (GYVGY)

2.         Kommunikáció (segítő beszélgetés, erőszakmentes kommunikáció) (KSB)

3.         A családokkal végzett szociális munka rendszerszemléletű megközelítése (CSSZM)

4.         Rehabilitáció-felépülés alapú elvek, állapotfelmérés és útmutató a fejlesztési tervhez (RÁF)

5.         Demenciával élő személyek ellátása és gondozása, valamint a demenciával élő személyes viselkedésváltozása (DEV)

6.         Egyes ellátotti célcsoportok (pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek) sajátosságainak ismerete, öngyilkosság prevenció, krízisintervenció (ECS)

7.         Nevelési kihívások a kamaszkorban (fegyelmezés, kamaszok kezelésének speciális módszerei) (NKK)

8.         A hatékony kommunikáció eszközei (HKE)

9.         Dokumentációs rendszerek hatékony használata a gyermekvédelmi területen

10.       ENSZ egyezmények, Szakmai etika kérdései, Önkéntesség

11.       Falu-, tanyagondnoki feladatok dokumentációi

12.       Jelzőrendszer ismertetése. Gyermekbántalmazás prevenciója

13.       Jogszabály/jogismeret aktualizálás. Ellátotti-, gyermek-, betegjogok

14.       Kiégés felismerése és kezelésének lehetőségei

15.       KRESZ-ismeretek falu- és tanyagondnokok számára

16.       A gyermekek érdekében álló kapcsolatok erősítése, családtörténet fotóelemzéssel, családi legendárium

17.       Az aktivitás- és a figyelem zavarai, magatartászavarok, hiperaktív figyelemzavar (ADHD)

18.       Gyermekekkel való bánásmód integrált elhelyezés esetén, a gyermekek intézménybe történő befogadása, az adaptáció folyamata

19.       Gyermekközösségek fejlesztése

20.       Gyógypedagógiai alapismeretek

21.       Örökbefogadás hatékony és szakszerű előmozdítása

22.       Pályaorientáció

23.       Felépülés alapú gondozási megközelítés

24.       Gyógyászati segédeszközök ismerete és használata

25.       Jó gyakorlatok a gyógypedagógiai fejlesztésben

26.       Jó gyakorlatok az idősek funkciómegtartásában

27.       Komplex szükségletfelmérés hatása a szolgáltatási tervre

28.       A megfigyelés jelentősége az ellátásban, helyzet-felismerési technikák

29.       Mobilizálás, betegmozgatás

30.       Munkaerő-piaci ismeretek, eszközök, jó gyakorlatok

31.       A nevelőszülői tanácsadás hatékonyságának növelése

32.       Az infekciókontroll alkalmazása a szakosított szociális ellátások során

33.       Az önsorsrontó viselkedési mintázat háttere, megjelenési formái

34.       Beteg/fogyatékos gyermekekkel, fiatal felnőttekkel kapcsolatos egészségügyi, ápolási feladatok (elmélet és gyakorlat)

35.       Gyermekbántalmazás (felnőtt általi, kortárs)

36.       Informatikai rendszerek alapismeretei

37.       Kamaszkori problémák kezelése (függőség, engedély nélküli eltávozás)

38.       Szexedukáció

39.       Elsősegélynyújtás

40.       Dokumentációs rendszerek hatékony használata a szociális területen

41.       Digitális Gyermekvédelmi Továbbképzés

42.       „Tegyük láthatóvá az emberkereskedelmet!” Óvodai és iskolai szociális segítők felkészítése az emberkereskedelem elleni küzdelem prevenciós programjának megvalósítására

43.       Online csoportszupervízió

44.       Online teamszupervízió

45.       Online esetmegbeszlés

46.       Szociális szakemberek továbbképzése a fogyatékossággal élő személyek egészségfejlesztése érdekében

47.       Továbbképzés autizmussal élő gyermekekkel, felnőttekkel és családjukkal foglalkozó személyes gondoskodást végző személyek számára

48.       Kommunikáció ép és fogyatékos emberek között – fókuszban a látássérült személyek

49.       Szemléletformáló és önismereti tréning az esélyegyenlőség jegyében – fókuszban a látássérült személyek

50.       Értelmi fogyatékossággal élő személyek professzionális támogatása

51.       Megoldási stratégiák, problémaértés a gyakorlatban értelmi fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szakemberek részére

52.       Esetmegbeszélés értelmi fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szakemberek részére

53.       Kommunikációs tréning az esélyegyenlőség jegyében - fókuszban a fogyatékossággal élő személyek

54.       A reziliencia erősítésének, a coping technikák fejlesztésének és a rekreáció biztosításának jelentősége a segítő munkában különösen a válsághelyzetek kezelése során

55.       Kliensközpontú ellátás – a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum anyaga pszichoszociális ellátásban dolgozóknak

56.       Mozgáskorlátozott és más fogyatékossággal élő személyek által igényelhető támogatások

A felsorolt továbbképzési tematikák szinte teljeskörűen kidolgozásra kerültek. Az új továbbképzési rendszerhez igazodó tematikák elkészítését követően kerül sor a továbbképzés típusának megfeleltethető fejlesztésre, pl. tananyag, rendezvénysorozat, előadás, szakmai témakör részletes kidolgozásra.  

A Képzésszervezési Alprogram képzés- és továbbképzés szervezési feladatokat lát el a toborzástól a képzések teljes körű megvalósításáig. A Képzésszervezési Alprogram kiemelt feladata a Képzésfejlesztési Alprogram által kifejlesztett, a szociális továbbképzési rendszer átalakításához kapcsolódó új típusú továbbképzések szervezése, valamint a meglévő képzési tartalmak felülvizsgálatával és szükség szerinti modernizálásával átdolgozott képzések és a 81/2004. (IX.18.) ESzCsM rendelet szerint meghatározott képzések felülvizsgálatával, korszerűsítésével kialakított új képzések lebonyolítása.

A képzések/továbbképzések szervezése egy a projekt által kifejlesztett informatikai rendszeren, az ún. Online Jelentkeztetési és Képzésszervezési Felületen (továbbiakban: OJKF) keresztül valósul meg. A képzések a rendszerben kerülnek meghirdetésre az előzetesen regisztrált résztvevők számára, itt történik a képzésekre/továbbképzésekre való jelentkezés továbbá a képzési csoportok összeállítása is. A rendszeren keresztül a képzésekbe bevontak száma illetve az indikátorok teljesülése is nyomon követhető.

A projektbe a képzésekbe/továbbképzésekbe bevonandók létszámai a 9/2000. (VIII.4.) SzCsM Rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére és a szociális szakvizsgáról, a 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről jogszabályok alapján valamint intézményi adatszolgáltatást illetve az OJKF-en történt regisztrációs adatokat figyelembe véve kerültek meghatározásra. 

A projekt legfőbb indikátorai a pályázati felhívás alapján:

A projektben a legmagasabb résztvevői létszámot a továbbképzésekbe bevontak száma adja. Ennek keretében tanfolyami továbbképzések, a személyiségfejlesztő foglalkozások (esetmegbeszélés, szupervízió), az új továbbképzési rendszerhez illeszkedő egyéb továbbképzések, a szakmai műhely, a szakmai tanácskozás, a blended továbbképzések, valamint a DGYT (Digitális Gyermekvédelmi Továbbképzés) továbbképzések szervezése történik. A kifejlesztésre kerülő jellemzően 30 és 40 órás tanfolyami továbbképzésen részvevők kiemelkedően magas száma indokolta a hét régióban közbeszerzési eljárás lefolytatását és ennek eredményeként külső szolgáltató képző intézmény bevonását a képzésszervezésbe.

A Képzésszervezési Alprogram szervezi továbbá a Gyermekvédelmi gyám képzést, a KOP szerinti képesített nevelőszülői képzést, valamint a 81/2004. (IX.18.) ESzCsM rendelet szerint meghatározott új, a projekt által kifejlesztett képzéseket.

A képzések/továbbképzések megvalósítási ütemterve igazodik a Képzésfejlesztési Alprogram képzés/továbbképzés fejlesztési ütemezéséhez. A megtartott képzések/továbbképzések minőségbiztosítása helyszíni minőségbiztosítási célú ellenőrzés keretében valósul meg.

Az Informatikai Alprojekt feladata, hogy a projekt célkitűzéseiben meghatározásra került feladatok elvégzéséhez szükséges informatikai hátteret – szorosan együtt működve az érintett alprojektekkel – vízionálja, majd mind a fejlesztett, mind a dokumentációs informatikai produktumok megvalósítását elősegítse, felügyelje és beillessze a szociális ágazat működési folyamataiba.

Online Jelentkeztetési és Képzésszervezési Felület (OJKF) kialakítása

A képzésszervezési feladat keretében kerül megtervezésre és kialakításra a célcsoport magas létszámát kezelni tudó OJKF rendszer és a hozzá kapcsolódó adatbázis. A felület képes több tízezer felhasználó egyidejű rendszerhasználatára, adataik biztonságos tárolására. Az OJKF rendszeren belül történik a felhasználók azonosítása is, amely a szolgáltatás a többi rendszer (Életpálya, e-learning) számára kötelezően használandó, így a felhasználóknak nem kell külön azonosítania magát, nem kell több belépési azonosítót/jelszót megjegyezniük.

E-learning típusú és egyéb innovatív tanulási környezetek bevezetése (beszerzése, kidolgozása) A projekt keretében kialakításra kerül az e-learning, blended-learning képzések megvalósítását támogató tanulási környezet. A rendszer segítségével a személyes gondoskodást végzők az egyes képzéseket internetes felületen keresztül, elektronikus módon el tudják végezni. Az elektronikus keretrendszer segítségével az egyes kötelező vagy tetszőlegesen választott mérföldköveknél ellenőrző vagy végső vizsgát tehetnek, azt megismételhetik, tudásuk elmélyítése érdekében akár több alkalommal is. A rendszer meg kell, hogy feleljen a nemzetközi standardoknak, szabványoknak, könnyen kezelhetőnek, felhasználóbarátnak kell lennie.

Életpálya modellhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartási rendszer fejlesztése

A TÁMOP-5.4.10-12/1-ben és a TÁMOP-5.4.2-12/1-ben kialakított rendszerek összekapcsolásával létrejövő - életpálya modellt támogató - informatikai rendszer az alábbi, fő folyamatok támogatására lesz képes:

·         A rendszer alkalmas lesz az életpályamodell támogatására;

·         A személyes gondoskodás területén dolgozók megtekinthetik, hogy a rendszer milyen adatokat tárol róluk;

·         A személyes gondoskodás területén dolgozók módosítást tudnak kezdeményezni a rendszerben, ha valamely releváns adatuk közben megváltozott.;

·         A foglalkoztató intézmények a rendszerben képesek lesznek általános és statisztikai információkhoz hozzájutni;

·         A képzésre, továbbképzésre kötelezettek meg tudják tekinteni a rövid- közép- és hosszú távú szakmai előmenetelükre vonatkozó képzési/továbbképzési követelményeket és a kapcsolódó információkat;

·         A személyes gondoskodás területén dolgozók és a munkáltatók komplex oktatási - tervet, karrierépítési utat tudnak generálni;

·         A rendszer könnyen tovább fejleszthető, a jogszabályi változások esetén könnyen módosítható, az életpályamodell változása esetén rugalmasan bővíthető lesz;

A fejlesztés részét képezi a meglévő és jogilag elérhető adatok tisztítása, migrálása, továbbá az adatkezelő szerv munkatársainak és a területen dolgozók, munkáltatók felkészítése annak használatára.

A kialakítandó nyilvántartási rendszer a projekt keretében csak abban az esetben tehető maradéktalanul alkalmassá az életpályamodell támogatására, ha az életpályamodell jogszabályi szinten, még a projekt megvalósításának időszakában (figyelemmel az informatikai fejlesztések időigényére) érdemben (vizsgálható, nyomon követhető módon) bevezetésre kerül az ágazatban. 

A projektmegvalósítást támogató tevékenységeket a Folyamatmenedzsment Alprojekt végzi. Felelős a projekt sikeres ügyvitelének, napi működésének irányításáért, a szakmai feladatok hatékony támogatását előtérbe helyezve.