Az ember már jóval a beszéd megjelenése előtt használt kézjeleket, gesztusokat. Mario Pei nyelvész (1966) szerint a gesztusok nyelve legalább egymillió évvel előzte meg az orális, beszélt nyelvet (Hewes, 1978).

Több jel arra mutat, hogy a siketek kommunikációja egyidős az emberré válással, ámbár a saját, önálló nyelvtannal bíró jelnyelvek vélhetően a történelem során jóval később, a siketek közösséggé formálódása idején alakulhattak ki.

1912. augusztus 18-20. között tartották például a magyarországi siketnémák első nagygyűlését, amelyen követelték, hogy a jelnyelv mint oktatási eszköz újból térjen vissza az intézményi keretek közé.

A jelnyelv történetének főbb állomásairól Poroszné Komenda Marietta kommunikáció szakos bölcsész, művelődésszervező készített összeállítást, amely alább olvasható: